Niall szemszöge:
Reggel amikor felébredtem egy furcsa érzés fogott el. Izgultam. Hogy miért? Diana miatt. Talán furcsán hangzik, de megfogott. Szép barna haja van ami néha a szemébe lóg és olyan édes amikor zavarban van. Amikor mosolyog nem tudom megálni hogy az ajkait nézzem. Gyorsan kikeltem az ágyból és átrohantam Liamhez. Ő mindig segített ha baj volt. Most is remélem, hogy így lesz. Beléptem a szobába. Liam az ágyon fekve szunyókált. Egy kaján vigyor volt az arcomon majd beugrottam mellé. "Mi a sz...?" nézett fel a párnájából. "Jó reggelt Liam!" köszöntem neki vidáman. "Baj van?" kérdezte. "Nem nincs..illetve..tudod van egy lány aki bejön és félek, hogy én neki nem..mit csináljak?" néztem a kómás barátomra. "Hát talán hívd el randira és akkor kiderül." mondta. "Nem az nem jó..Azt akarom, hogy barátok legyünk először." felálltam az ágyról. "Akkor hívd el a próbára vagy csak úgy barátkozni valamikor." "Hát az az igazság, hogy ma eljön a barátnőjével." vakartam meg a tarkómat. "Mi? Hogy? Mikor?" bombázott a kérdéseivel. "Hát nemsokára szóval jó lenne ha összekapnátok magatokat." mondtam lenézve. "Miért nem ezzel kezdted haver?" Liam amilyen gyorsan csak lehet kipattant az ágyból és elrohant a fürdőszobába. Addig én áteohantam Harryhez. Vagy inkább az ajtóig rohantam majd bekopogtam minden eshetőségre felkészülve. "Gyere." hallottam meg a gyenge rekedtes hangot. Benyitottam. "Harold kapd össze magadat vendégünk jön és jó lenne ha nem égetnétek le. Kösz." felemelte a fejét. "Csaj?" hogy tudtam...a jó öreg Harry. "Igen, de nem nyúlhatsz hozzá." egy ciccegést hallatva felöltözött. Zayn és Louis már javában reggeliztek amikor leértem. Már 10 óra volt lassan. Vajon mikor jön? Felkaptam egy normális szerelést és lementem reggelizni. Elővettem a telómat....
Diana szemszöge:
Kint ültem a kertben Katyvel és énekelgettünk amikor üzenetem jött. 'Jó reggelt, mikor jössz? N xx' elmosolyodtam és bepötyögtem a választ: 'Mikor kéne?' fogytattuk a szórakozást és pár percel később meg is jött a válasz: 'Mondjuk most?!' kuncogtam egyet majd válaszoltam és felálltam. "Katy megyünk valahová!" indultam el a szobámba. "Jó. Mit vegyek fel?" ajhh. "Valami kényelmeset." én is átöltöztem és feldobtam valami sminket, hogy kinézzek is valahogy.
Amikor mind a ketten készen voltunk beültünk egy taxiba ami elvitt minket a szállodába. Amint beléptünk tudtam merre kell mennem hiszen már voltam itt. Abarátnőm csak követett mint az árnyék és meg sem szólalt. Megláttam a bizonyos ajtót majd bekopogtam. Egy halk de mégis érthető 'gyerét' hallottam. Besétáltam és megöleltem Niallt. "Hali srácok, ő itt a barátnőm Katy." mondtam teljes nyugodsággal. "Khm hali!" mondta Katy. Leült az egyik kanapéra majd elkezdett beszélgetni Harryvel. Pár perc múlva bejött két lány a szobába. "Hello biztosan Te vagy Diana, az én nevem Perrie és ő pedig Eleanor." mutatott be egymásnak minket.Megöleltem mind a kettőjüket majd beszélgetni kezdtünk. "Van kedvetek lemenni medencézni?" kérdezte Louis. "De van." mondta mindenki egyértelműen. Mázli, hogy hoztam fürdőrucit. Semmi extra csak egy matrózmintás kék és fehér különrészes. Amint leértünk a srácok bevetették magukat a vízbe kivéve Niallt és engem. "Remélem nem fogsz megilyedni tőlük." biccentett a srácok felé. "Miért is?" mondtam nevetve. "Mert hát..izé..egy picit bolondosak." összevontam a szemöldökömet. "Az sose baj, én is az vagyok." egyszerre tört fel belőlünk a jóízű kacaj. "Na gyere hercegnő menjünk." mondta nekem. Akaratlanul is elpirultam erre a megjegyzésére. Annyira jól szórakoztunk. Harry megpróbálta Perriet felvenni a nyakába mondván hogy ő kakasviadalt akar. Sikerült is nekik. "Nah ki áll ki ellenünk?" kérdezte Harry. "Hát mi!" mondta Niall majd a nyakába vett. "Oké, 3...2..1.rajt!" mondta ki a a szavakat Zayn. Nagy küzdelem volt. "Hey drágám azért vigyázz magadra!" szólt Zayn. Ebben a pillanantban Pezz odakapta a tekintetét így nem figyelt és könnyűszerrel lelöktem. Borultak mindketten. Egy diadalittas mosoly ült ki az arcomra majd lepacsiztam Niallal. Zayn a barátnőjéval harcolt amikor láttam hogy a srác küld felém egy kacsintást. Harryt látva meg elkapott a röhögőgörcs. A haja úgy állt mint valami bozót. Kimásztam a medencéből és leültem a szintén vizes Eleanor mellé. "Hol találkoztatok?" kérdezte. Nem is lepett meg a kérdése. "Hát először Milánóban egy percre majd a koncertükön...nem tudom mit tart bennem olyan különösnek Niall." mondtam. Pedig legbelül tudtam, hogy én mit érzek. Jó barátságot, de talán többet is. "Hát én sem tdom, de kétség sem fér hozzá, hogy tényleg olyan kedves vagy." mondta de utána elnézett. "Mesélt rólam?" kérdeztem izgatottan. "Aham és azt is mondta, hgy..." valaki félbeszakította a beszélgetésünket. Harold közeledett a nevemet kántálva. "Harry az Isten szerlmére fogd már be." csitítottam. "Csak akkor ha segítesz kiválasztani valami ruhát az interjúra!" mondta majd felhúzott magához. "Öööö ehez nem tudom miért kellek, de oké." mondtam majd elköszöntem El-től. Felmentünk a szobájába, de előtte átöltöztem a fürdőben. Amikor kiléptem meglepődve láttam, hogy a göndörke tt áll egy boxerben az ágy előtt és a kiterített ruhadarabokat nézi. "Melyik felső legyen? Azt már most megmondom, hogy a fekete farmert veszem fel." jelentette ki. "Szerintem jó lenne azzal a pólóval és a kockás igel, meg köthetnél kendőt a hajadba." mondtam. Rámnézett majd felvette a ruhadarabokat amiket említettem. A tükör elé állt és magát nézegette. "Jó lesz." leült mellém az ágyra. "Köszi." mondta. Nem tudom minek kellettem ahoz hogy eldöntse mit akar felvenni. Hiszen már nem 3 éves. Annyira furcsa volt, de nem tettem szóvá. Amikor fleszméltam olyan közel volt hozzám, hogy éreztem a lehelletét. Szép zöld szemei megigéztek. "Harry mi a fra..." nem tudtam befejezni a mondatomat. Megcsókolt. Mire észba kaptam Niall nyitott be a szobába. "Holvan a..." eltávolodtam Harrytől és pofonvágtam a srácot. Egy pofont mértem rá jobb oldalról. Az ajtó csapódása hallatszott mögüllem. "Ezt most miért kaptam?" kérdezte. Figyelembe se véve a kérdését kirohantam a szobából. Egyenesen a másikba. Niall a falba ütött mérgében. "Hey mi a baj?" kérdeztem és végigsimítottam a kezén. "Várj meg kérlek itt és ne mozdulj." mondta remegő hangal. "Rendben. Kisétált a szobából. Talán örökre elvesztettem a bizalmát. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése